Az pts okai
Kr. e. 408-ban Rodosz tbb birodalom fvrosa s fontos kereskedelmi pont volt. Elssorban Ptolemaiosz egyiptomi kirllyal llt szvetsgben. Kr. e. 305-ben Dmtriosz, Phrgia s Lkia kirlya hadba vonul Egyiptom ura, I Ptolemaiosz ellen. A makedn birodalom nem nzte j szemmel ezt a szvetsget, s krte Rodosz polgrait, hogy lljanak az oldalukra. A rodoszi elutastst kveten a makednok Dmetriosz irnytsa alatt ostrom al vettk a vrost, amely fleg ers falainak ksznheten ellenllt az ostromnak.
Dmetriosz - ltva, hogy a hagyomnyos mdon nem jrhat sikerrel - egy hatalmas gpezetet ptett. A szerkezet a vrosok rombadntje, vagyis a Helepolisz elnevezst kapta. Ez a rombol monstrum 44 mter magas volt, s kilenc fakerken grdlt. A feljegyzsek szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a vros al, amelynek belsejben olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek risi sziklatmbket tudtak eljuttatni a falakon tlra. Az risi szerkezet els bevetsn teljes sikert aratott. A rodoszi polgrok vrosuk istenhez, Hlioszhoz imdkoztak segtsgrt s a vrfal el egy mly gdrt stak, amelyet fagakkal s flddel lcztak. Msnap reggel a katonk kzelebb toltk a falhoz Helepoliszt, amelynek els kerekei megbillentek, s a szerkezet mozdthatatlann vlt. Ezen fell elzrta azt a nylst, amelyet az elz nap sikerlt a vros falba tni. Ezt kveten Dmtriosz feladta az ostromot.
Vrosuk megmeneklst imik meghallgatsnak vltk s az ostromgp maradvnyaibl felptettk a kolosszust.
© 2008.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
